Címke: Kriptovaluta adózás

  • Kriptó és adó 2025/26

    Kriptó és adó 2025/26

    A láthatatlan korszak véget ér – mit kell tudnia egy magánszemélynek?

    Összefoglaló: 2025. évi LXXII. törvény – Kriptoeszközökre vonatkozó automatikus adatszolgáltatásról – hatályba lépés: 2025. október 31

    A törvény lényege, hogy Magyarország csatlakozik az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Frameworkhöz (CARF), amely alapján a kriptószolgáltatók – tőzsdék, brókerek, platformok, wallet-szolgáltatók – automatikusan adatot szolgáltatnak a felhasználókról és a kriptotranzakciókról az adóhatóságok felé. Az érintett államok között ezek az adatok kölcsönösen megosztásra kerülnek. A rendszer célja a transzparencia növelése és az adóelkerülés visszaszorítása.

    A rendszer gyakorlatilag lezárja a kriptó „láthatatlan korszakát”: a külföldi szolgáltatónál végzett ügyletek ugyanúgy láthatóvá válnak, mint a belföldiek. Aki kriptózik, annak célszerű pontos nyilvántartást vezetnie, egyező adatokat szolgáltatnia a platformoknak, és a bevallást a valós ügyletek alapján elkészítenie.

    Mi fog megváltozni?

    • Automatikus információcsere (CARF/MCAA): a kriptószolgáltatók adatot szolgáltatnak az ügyfeleikről és a jelentendő tranzakciókról; ezeket az adóhatóságok kölcsönösen kicserélik.
    • A csere kétoldalú viszonyban indul: azokkal az államokkal működik, amelyek csatlakoztak és készek az adatok fogadására/küldésére.
    • A jelentések a tárgyévet követő hónapokban futnak be; az adóhatóság ezeket összeveti a benyújtott bevallásokkal.
    • A kripto ↔ fiat és kripto ↔ kripto ügyletek, nagy értékű kriptós fizetések, valamint a szolgáltatótól saját tárcára irányuló ki-/beutalások is láthatóvá válnak.

    Mit fognak látni rólad?

    A jelentés személyes azonosító adatokat és ügyleteket is tartalmaz. A szolgáltatóknak ügyfél-azonosítási (KYC/AML) kötelezettségeik vannak, és az önnyilatkozatokat a náluk lévő dokumentumokkal ellenőrzik.

    • Személyes adatok: név, cím, adóilletőség, adóazonosító jel (TIN), születési adatok (a helyi jog szerinti mértékig).
    • Ügyletek: vásárlás, eladás, váltás; az ügyletek száma és összesített, valós piaci értéke.
    • Nagy értékű kriptós fizetések árukért/szolgáltatásokért (merchant payments).
    • Ki- és beutalások nem szolgáltatóhoz kötött („saját”) tárcákra/tárcákból – ezekről összesített adatok is készülnek.

    Kit érint mindez?

    • Minden magánszemélyt, aki kriptószolgáltatót használ (tőzsde, bróker, letétkezelő vagy közvetítő platform).
    • Azokat is, akik úgy gondolták, hogy „csak külföldi tőzsdén” kereskednek – az adatok nemzetközi csatornákon is megérkezhetnek.
    • Aki saját tárcát használ a szolgáltatóval együtt (ki-/beutalások), annak mozgásai mintázat szintjén beazonosíthatóak.

    Gyakori tévhitek – és a valóság

    • „Külföldi tőzsde volt, itthon nem látják.” – A jelentések az államok között is áramlanak. A lényeg nem az ország, hanem hogy a szolgáltató jelentésre kötelezett.
    • „Saját tárca = névtelenség.” – A szolgáltató az ilyen irányú ki-/beutalásokról is készít összesítést. Ez elég a kockázatos esetek kiszűréséhez.
    • „Majd kitalálok valamit, ha kérdeznek.”Az azonosítást és az önnyilatkozatokat AML/KYC elvek szerint ellenőrzik. A pontatlan vagy hiányos adatszolgáltatás kockázatos.

    Mit tegyél most?

    1. Tedd rendbe a nyilvántartást: gyűjtsd össze a vásárlás/eladás/váltás adatait és kriptós bankkártyás fizetéseket.
    2. Ellenőrizd azonosító adataidat a szolgáltatóknál (név, cím, adóilletőség, adóazonosító jel) és frissítsd az önnyilatkozatokat.
    3. Készíts éves összesítőt a nyereség/veszteség számításról, és tartsd meg a bizonylatokat (kivonatok, számlák, exportok).
    4. Számold ki az adóalapot és az adót a hatályos szabályok szerint; ha volt „elfelejtett” év, fontold meg az önellenőrzést/pótlást.
    5. Minimalizáld a kavarodást: ne ugrálj feleslegesen sok tárca és platform között; a minták láthatók lesznek.

    Mi történhet, ha nem stimmel a bevallás?

    • Adóhatósági megkeresés, egyeztetés és adatbekérés a szolgáltatói jelentések alapján.
    • Késedelmi pótlék, mulasztási bírság vagy – súlyosabb esetben – becslésen alapuló adómegállapítás.
    • Hosszabb távon fokozódó ellenőrzések, mivel az adatok köre és minősége évről évre bővül.

    A 2025. évi LXXII. törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, azonban a kriptoeszközökre vonatkozó nemzetközi automatikus adatszolgáltatás tényleges alkalmazása 2026. január 1-től indul Magyarországon.

    Hazánkban az adókötelezettségek általános elévülési ideje 5 év. Ez azt jelenti, hogy a NAV a korábbi évekre vonatkozó adókötelezettségeket akár 5 évre visszamenőleg teljes mélységben vizsgálhatja, beleértve a nem bevallott vagy hibásan bevallott kriptoügyleteket is.

    Különösen fontos, hogy az automatikus nemzetközi kripto-adatszolgáltatás 2026-tól kezdődően visszamenőleg is rávilágíthat olyan tranzakciókra, amelyeket a korábbi években nem vagy nem megfelelően jelentettél be. Ha az adatok és a beadott bevallások között eltérést talál a NAV, jogosult a múltbéli időszakokra rákérdezni és azokat ellenőrizni az elévülési időn belül.

    Készült: 2025.11.17.

     

  • Kriptovaluta adózás 2023

    Kriptovaluta adózás 2023

    KRIPTOVALUTA ADÓZÁS MAGÁNSZEMÉLYEK ESETÉBEN 2021 JANUÁR 1-TŐL

    Bekerült az SZJA törvénybe a 67/C §. ”Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” pont. A törvény módosítása értelmében a kriptokereskedelem és bányászat önállóan nevesíthető jövedelemtípus lett. Az adó mértéke jelentősen csökkent. A korábbi 30% feletti adófizetés helyett 15% lett az adókulcs a kriptovaluta ügyleteket bonyolító magánszemélyek számára. Csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni 2021. január 1. után megszerzett jövedelmek esetében. A kereskedelem és a bányászat egy kategóriába tartozik.

    Fontos, hogy a kedvezményes 15%-os adófizetéssel magyarországi adóügyi illetőség alá tartozó magánszemélyek élhetnek. Külföldön élő, magukat magyarnak tartó magánszemélyekre az adóügyi illetőség szerinti ország szabályai vonatkoznak.


    1. A KRIPTOVALUTA ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

    Bevételek

    Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. (Tehát nem érdemes azzal trükközni, hogy valaki 30000$-os BTC piaci ár esetében egy barátjának 10000$ ért ad el egy BTC-t. A piaci árral kell számolni ebben az esetben is a jövedelem megállapítás szempontjából.) Szokásos piaci értéknek számít például annak a kriptováltónak a napi árfolyama (pl. BTC napos grafikonon napi gyertya átlaga), amelyen a kriptodat korábban megszerezted.

    A kriptovaluta ügyleteket pontosították. Csak akkor kell hozzáadni egy ügyletet az adóalaphoz, ha az nem kriptovaluták között történik. (Fekete doboz elv). Mi számít ilyen ügyletnek?

    • Az ügylet fiat formában zárul. (Ez a pont tulajdonképpen a kriptovalutáink átváltását jelenti más nemzeti fizetési eszközre pl.: EUR, USD, HUF)
    • Termék vagy szolgáltatás ellenértékét térítjük meg kriptopénzzel. (pl.: kriptós bankkártyával vásárolunk interneten vagy kiskereskedelmi üzletben)
    • Elajándékozzuk vagy eladományozzuk kriptopénzünket.
    • Elcseréljük nem kriptoeszközre. (pl.: használt gépjárművet vásárolunk vagy bányászgépeket más magánszemélytől)

    Amennyiben például BTC-vel kereskedünk stabil coinnal vagy más kriptovalutával szemben, akkor a nyereség után nem kell adóznunk! Viszont amint FIAT formába átváltjuk (akár egy kriptotőzsdén belül) adófizetési kötelezettségünk keletkezhet. Érdemes ezért stabil coinokkal szemben kereskednünk a tőzsdéken.

    Magánszemélyeknek csak a nem kriptovaluták közötti tranzakciókat kell megőrizniük, nyilvántartaniuk az szja bevallás elkészítéséhez. Ez által lényegesen egyszerűsödött a kriptovalutákkal kapcsolatos adminisztráció.

    Kiadások

    A kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

    • vásárolta (megszerzésre fordított igazolt kiadás),
    • a kriptoeszköz előállításával (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködéssel („validálás” és hasonló tevékenységek) kapcsolatban felmerült igazolt kiadás (pl.: névre szóló elektromos áram vagy bányászgép beszerzési számla, adásvételi szerződés),
    • nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e  más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e  más vagyoni értéknek az  átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke (pl.: eladod az autódat és kriptovalutával fizetnek érte),
    • tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke (pl.: fizetésedet kriptovalutában kapod vagy egyéni vállalkozóként számlát állítasz ki és azt kriptovalutában fizetik ki)

    Minden adóévben egymással szembe kell állítani a bevételeket és az igazolt kiadásokat. Ezeket összegezve kapjuk meg az adott év eredményét.

    bevétel – kiadások = tárgyévi eredmény

    Tárgyévi eredmény lehet jövedelem vagy veszteség. Ezt az összeget kell beleírni a tárgyévi szja bevallás (2021 vagy 2022) 164-es sorába. A jövedelem után 15%-os adót kell fizetnünk. A veszteséget tovább vihetjük következő évekre, hogy csökkentsük más években keletkező jövedelmeinket az adókiegyenlítés szabályai szerint.

    EGY PÉLDA A KRIPTOVALUTÁK ADÓZÁSÁRA

    Lényeges, hogy pl.: a 2022-es naptári évben realizált bevételekkel szemben a 2022 évben felmerülő költségeket lehet csak elszámolni. Ha valaki 2022 elején vásárolt bitcoint 1 millió forintért. Azt  altoinokra váltotta, kamatoztatta, farmoltatta és év végén ebből realizál/forintra vált 3 millió forintot, akkor az ügyleteinek eredménye 2 millió forint jövedelem lesz. Ennek adója 15%, 300 ezer forint. A 22szja (2253) bevallásban kell a jövedelmet bevallanunk és adót megfizetnünk 2023. május 22-ig.

     

    2. KRIPTOVALUTA ADÓZÁS ADÓAMNESZTIÁJA

    A jogszabály változás legfontosabb pontja a 2022 évi adóbevallással kapcsolatban az adóamnesztia létrehozása. Lényege, hogy az 5 éven belüli (adóügyi elévülés határideje) bevallásokban nem szerepeltetett adózatlan kriptovaluta ügyletekből származó jövedelmeket a 2022 évi személyi jövedelemadó (szja) bevallásban a kedvezményes 15%-os adókulccsal leadózhatja a magánszemélyEz a 2017 – 2020-ig tartó időszakra vonatkozik. A 2017 előtti időszak jövedelmei adóügyileg elévültek. 2021 évet elkülönítve kell kezelni. Erre az évre vonatkozóan nem érvényesíthető az adóamnesztia.

    Miért fontos határidő a 2023. május 22?

    Magánszemélyek a 2022 szja bevallásban tudnak élni az adóamnesztia lehetőségével. Ezt a bevallást követően valószínűleg nem lesz újra ilyen kedvező lehetőség a korábbi adózatlan jövedelmek leadózására. Továbbá nagyon fontos, hogy a korábbi fiatról kriptóra történő váltások során keletkezett költségeinket is be lehet vallani a 2022 évi szja bevallásban!

    Amennyiben a fekete dobozba betettél fiatot (kriptovalutát vásároltál, bányásztál, stb.) és még mindig benne van a fekete dobozban (2017 – 2020 közötti évek ügyleteinek összesített eredménye veszteség), ezeket mindenképpen érdemes bevallani a 2022 évi szja bevallásban, mert azt szembe állíthatod a később megszerzett jövedelmeiddel szemben!

    Továbbá az adóamnesztia kedvez azoknak, akik 2017 előtt vásároltak kriptovalutákat. Ha van olyan kriptovaluta beszerzésével kapcsolatos költséged, amely 2017 előtt keletkezett és ezeket a kriptokat azóta nem adtad el (fekete dobozban van) azt is bevallhatod a 2022 évi bevallásban, mint veszteséget. Ezek a veszteségeink nem évülnek el 5 éven belül, mivel azokat nem realizáltuk.

    Az adóamnesztia összesített jövedelmét vagy veszteségét a 2022 évi szja bevallás 164-es sorában kell bevallani hozzáadva összegét a már kiszámolt 2022 évi összesített egyenleghez. Amennyiben 2021-es adóévben is veszteség lett az összesített ügyleteid eredménye és ezt nem vallottad be abban az évben, az adóbevallás helyesbítésével érdemes javítani azt az évet.

     

    3. ADÓKIEGYENLÍTÉS

    A korábbi években keletkező veszteségek vagy jövedelmek későbbi felhasználását az adókiegyenlítés szabályai írják le. 3 éves időszakban (3 egymást követő adóév) van lehetőség arra, hogy a különböző években bevallott jövedelmet vagy veszteséget egymással szembe állítsuk. Érdemes ezért bevallani, azt is, ha veszteségesen zártuk az évet. 2021 adóév veszteségét tovább lehet vinni és a 2022 vagy akár a 2023-as adóév jövedelmének a csökkentésére fel lehet használni.

    2024-re nem vihető át a 2021-es veszteség. Fontos, hogy ha későbbi adóévben keletkezett veszteségünk, azzal is csökkenthető, sőt visszaigényelhető a korábbi években fizetett jövedelmünk adója. Például 2021-ben és 2022-ben is 1 – 1 millió ft jövedelemmel zártuk az évet. Ezek után meg is fizettük az összesen 2*150.000 forint szja-t. 2023-ban veszteségünk keletkezett 1,5 millió ft.

    A 2023 évi szja bevallásban felhasználhatjuk a tárgyévi veszteséget a korábbi 2 év esetében és visszaigényelhetjük a 2021 évi teljes befizetett szja-t és a 2022 évi szja felét, összesen 225 000 forintot. Amennyiben nem szeretnénk adót visszaigényelni, a 2023 évi veszteséget érvényesíthetjük a 3 éves szabály alapján 2024 és 2025 adóévi jövedelmünk csökkentésére is. Amennyiben adó visszaigénylést tervezünk, érdemes adózási szakemberrel egyeztetni a bevallás elkészítése során, mert valószínűleg az adóhatóság ellenőrizni fog minden érintett szja bevallást.

    Az adókiegyenlítés levezetését az szja bevallás 202 – 208-as soraiban lehet rögzíteni. Ezekben a sorokban nem az adóalapot kell feltüntetni a 164-es sorral ellentétben, hanem minden adóévre a 15%-os jövedelem adóját vagy veszteség adóját kell beírnunk. Fontos, hogy ha a 164-es sorba összeget írunk, ne felejtsük el, hogy annak 15%-át a 202 – 208-as sorban is érdemes feltüntetnünk, hogy élni tudjuk az adókiegyenlítés lehetőségével.

     

    4. KIS TÉTELEK ADÓKEDVEZMÉNYE KRIPTOVALUTA ADÓZÁS SORÁN

    Ha egy ügyletből származó bevétel nem haladja meg a bruttó minimálbér 10%-át (2022-ben ez 20 000 forint) akkor azt az ügyletet nem kell leadózni. Ennek feltétele, hogy 1 napon 1 ilyen ügyletünk lehet. Továbbá, hogy éves szinten ezeknek az ügyleteknek az összege ne haladja meg a minimálbér összegét. 2022-ben ez 200 000 forint. A kedvezmény lényegében a mindenkori éves minimálbér összegéig adómentességet biztosít a kriptokat használók számára.

    Ezt az adókedvezményt tapasztalataink szerint a leginkább kriptós bankkártya használatával lehet legkönnyebben alkalmazni (kripto.com, binance, coinbase, nexo kártyákkal). Amelyik napon a kriptóddal vásárolsz bankkártyával, azon a napon kell azt nyilvántartanod az adminisztrációdban. Érdemes ilyen esetben a fizetési szolgáltatónál elérhető historyt letölteni és elmenteni, bizonylatként megőrizni.

     

    5. NYILVÁNTARTÁSOK KEZELÉSE

    Gyakran érkezik kérdés felénk, hogy mit kell elküldeni az adóbevallás elkészítése során a NAV részére?

    A kriptoügyleteink bevallása során kizárólag a 164 és 202-208-as sorokkal kell kiegészítenünk az szja bevallásunkat. A veszteségeink és jövedelmeinket tartalmazó nyilvántartást nem kell mellékelnünk az adóbevallás beküldésekkor. A nyilvántartásokat az elévülési időig kell megőriznünk. Erre azért van szükség, mert ha az adóhatóság vizsgálná a bevallásunkat, a nyilvántartásainkkal tudjuk igazolni az általunk számolt egyenleget.

    Fontos, hogy minden bizonylatot, amely alátámasztja a bevallásunkat mentsünk el és őrizzünk meg. Ilyen lehet minden névre szóló számla, adásvételi szerződés, trade history, bármilyen hiteles bizonylat, amely igazolja kriptovalutáink megszerzését vagy eladását. A tárgyévi eredményünk levezetését legegyszerűbben excelben tudjuk számon tartani. Ezt a dokumentálást HUF-ban kell megtennünk. A deviza (jellemzően USD vagy EUR) forintban történő átváltására aznapi MNB közép árfolyamot használjunk.

    Szja bevallásunk tervezetét kiegészíthetjük az e-szja felületen ügyfélkapus belépést követően, vagy ÁNYK formátumban a 2253-as nyomtatványt kitöltve küldhetjük be a NAV számára kriptovalutás ügyleteink eredményeit. Az adóbevallás határideje 2023. május 22 és eddig kell megfizetni a jövedelem utáni adót is.

    Amennyiben elfogadtad az e-szja felületen a bevallásodat vagy beküldted már az ÁNYK-t használva, azonban nem megfelelően lettek kitöltve a kriptovalutás ügyleteid eredményei, ez ne jelentsen problémát számodra. Gond nélkül lehet helyesbítéssel vagy önellenőrzéssel javítani a 2021 vagy a 2022 évi szja bevallást elévülési időn belül (5 év).

    A fent leírtak alapján bízunk benne, hogy jelentős segítséget tudunk nyújtani az szja bevallás elkészítésében. Amennyiben az adóbevallás technikai kitöltésben vagy más részlettel kapcsolatban kérdésed adódna, keressen bennünket bizalommal.

MOST 30% kedvezmény

társas vállalkozások (KFT és BT) és ÁFA hatálya alá tartozó EV-k számára a 👉Költséghatékony csomag👈 választása esetén.

A csomagot az árajánlatkérés során lehet kiválasztani.
A 30%-os kedvezmény CSAK a társas vállalkozásokra és az ÁFÁ-s EV-re él.