Énkönyvelőm

Kategória: Adózás

  • Kriptoadózás 2026

    Kriptoadózás 2026

    Kriptoadózás 2026: átalakul az adókiegyenlítés – összefoglaló magánszemélyeknek

    Ebben az anyagban közérthetően összerendezve bemutatjuk, hogyan kell a magánszemélyek kriptoügyleteit adózni Magyarországon, és mi változik 2026-tól az adókiegyenlítés (veszteségek/jövedelmek „összefuttatása”) szabályaiban. Példákkal is segítünk, hogy lásd a logikát a gyakorlatban.

    Fontos: az alábbi összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A konkrét bevallásnál érdemes NAV-információt és/vagy szakértőt is bevonni.

    1) Alapok: milyen jogcímen és mennyi adót fizet a magánszemély?

    A kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem 2021-től külön nevesített jövedelemtípus az SZJA szabályaiban (67/C §). Ennek gyakorlati következményei:

    • Külön adózó jövedelemként kezelendő.
    • Az adókulcs 15% (személyi jövedelemadó).
    • A kriptó kereskedés és bányászat egy logika szerint számolandó.
    • A kedvezményes (15%-os) kezelés a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre vonatkozik; ha valaki adóügyi illetősége külföldre esik, ottani szabályok dönthetnek.

    Miért lényeges, hogy „külön adózó”?

    Mert így nem lehet a kriptóból származó SZJA-t adójóváírásokkal/ kedvezményekkel csökkenteni (pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye). Ezek tipikusan az összevont adóalap (pl. munkabér) adóját érintik.

    2) Hogyan számolunk? Bevétel, kiadás, éves eredmény

    A kriptoügyletek logikája éves szinten összegezhető:

    tárgyévi eredmény = bevétel – igazolt kiadások

    • Az eredményt forintban kell nyilvántartani.
    • Az így kapott jövedelem után 15% SZJA fizetendő.
    • Ha az eredmény veszteség, az a szabályok szerint továbbvihető és később felhasználható (erről részletesen lejjebb).

    2.1 Bevétel: nem az „okos” eladási ár számít, hanem a piaci érték

    Bevételként a kriptoeszköz átruházásának/átengedésének időpontjára meghatározott szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki „baráti áron” ad el, attól még a jövedelmet piaci áron kell számolni.

    A „szokásos piaci érték” tipikusan egy kriptováltó adott napi árfolyama (például napi átlagár / napi gyertyaátlag logika szerint).

    3) A „fekete doboz elv”: mikor keletkezik egyáltalán adóztatandó ügylet?

    A magánszemélyeknél a szabályozás egyik kulcsa, hogy nem minden kriptómozgás adóztatandó. Adóalapba jellemzően akkor kerül tétel, amikor kilépsz a kriptó–kriptó térből.

    Adóztatandó (tipikusan) az, amikor:

    • fiat pénzre váltasz (HUF/EUR/USD stb.),
    • terméket vagy szolgáltatást fizetsz kriptóval (pl. kriptós bankkártyás vásárlás),
    • nem kriptoeszközre cserélsz (pl. autó, hardver, bányászgép, egyéb vagyontárgy).

    És ami a gyakorlatban sokaknak megkönnyítés:

    • Ha kripto–kripto párokban kereskedsz (pl. BTC ↔ stablecoin, BTC ↔ altcoin), az a „fekete dobozon belül” marad, így önmagában nem feltétlen jelent azonnali adófizetési pontot.
    • Viszont amint fiatba fordítod (akár tőzsdén belül), keletkezhet adókötelezettség.

    Ajándékozás, adományozás

    • Az ajándékozó fél oldalán az átadott kripto nem feltétlen jelenik meg bevételként.
    • A megajándékozott fél ugyanakkor a kapott kriptót nem tudja automatikusan ráfordításként elszámolni.
    • Ajándékozásnál felmerülhet 18% ajándékozási illeték kérdése is.

    4) Milyen kiadások számolhatók el?

    Igazolt kiadásként tipikusan figyelembe vehető, ha a kriptoeszközt a magánszemély:

    • vásárlással szerezte meg (igazolt beszerzési költség),
    • bányászat/előállítás során keletkezett és van igazolt költség (pl. névre szóló villanyszámla, bányagép számla/adásvételi),
    • nem kripto vagyontárgy átruházásáért kapta (pl. autó eladása), ilyenkor a másik vagyontárgy igazolt megszerzési kiadása, de legfeljebb az átadáskori szokásos piaci értékig,
    • tevékenység/szolgáltatás ellenértékeként kapta (pl. kriptóban kapott munkabér, vállalkozói teljesítés kriptós fizetéssel), ilyenkor a bevételszerzéskori szokásos piaci érték a kiindulópont.

    5) Éves lezárás és bevallás: hova kerül az összeg?

    A tárgyévi (naptári éves) eredmény forintosított összege kerül a bevallás megfelelő sorába (a forrásanyag logikája szerint a kriptojövedelem alapösszegét a 164-es sor érinti). Jövedelem esetén fizetsz 15% adót; veszteség esetén a veszteség későbbi beszámítására nyílhat lehetőség az adókiegyenlítés szabályai alapján.

    Egyszerű példa (a működés megértéséhez)

    Ha egy évben:

    • 1 000 000 Ft-ért vásárolsz kriptót,
    • év közben kripto–kripto ügyletekkel növeled,
    • majd év végén 3 000 000 Ft-ot realizálsz fiatban,

    akkor az éves eredmény:

    • 3 000 000 – 1 000 000 = 2 000 000 Ft jövedelem
    • fizetendő adó: 2 000 000 × 0,15 = 300 000 Ft

    A forrásanyag szerint a 2025-ös évről szóló bevallás határideje 2026. május 20. (a beadás és a megfizetés is eddig esedékes).

    6) Adóamnesztia: mire szolgált, és miért volt hangsúlyos?

    A szabályozás korábban tartalmazott egy olyan kedvező lehetőséget, amely bizonyos korábbi, nem szerepeltetett kriptojövedelmek utólagos rendezését tette lehetővé kedvezményes, 15%-os kulccsal, önellenőrzés/helyesbítés keretében.

    A lényeg gyakorlati oldalon:

    • a korábbi években „bent hagyott” fiat/ráfordítások rendezése azért is volt fontos, mert később – megfelelő feltételekkel – szembeállítható lehet más évek kriptojövedelmeivel,
    • egyes időszakok elkülönített kezelését a szabályok külön említik.

    7) Adókiegyenlítés 2026-tól: mi a nagy változás?

    Az adókiegyenlítés arról szól, hogyan tudod a korábbi évek veszteségeit (vagy az egyenlegeket) későbbi években felhasználni – akár adócsökkentésre, akár visszaigénylésre a szabályok szerint.

    A forrásanyag alapján 2026. január 1-től (átmeneti rendelkezéssel elsőként a 2025. évről szóló bevallásban) lényeges pontok:

    • Figyelembe vehető az adóévet megelőző bármely év(ek) bevallásában kriptoügyletből veszteségként feltüntetett, és addig adókiegyenlítésként fel nem használt veszteség.
    • A veszteség „adótartalma” (veszteség × az adott évi kulcs) korlátos: legfeljebb a tárgyévben vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptojövedelmek adójáig érvényesíthető.
    • Kritikus: a veszteséget abban az évben be kell vallani, amikor keletkezett, különben később gond lehet a beszámítással.
    • A forrás NAV-állásfoglalásra hivatkozva jelzi: bizonyos korábbi veszteségek „utólagos” beszámítása önellenőrzéssel nem mindig járható, és az első érdemi alkalmazás időzítése a bevallási évekhez kötött lehet.

    A levezetést a bevallás megfelelő soraihoz köti (a forrás szerint 202–209. sorok, azon belül a veszteségekhez kapcsolódóan 206–207. sorok), ahol nem az adóalapot, hanem évre bontva az „adótartalmat” kell szerepeltetni.

    Gyakorlati tipp: adó-visszaigénylésnél érdemes fokozott pontossággal dolgozni, mert az ilyen bevallások nagyobb eséllyel kerülhetnek ellenőrzés fókuszába.

    8) Kis tételek kedvezménye (mikroügyletek)

    A forrásanyag szerint létezik egy könnyítés: ha egy ügyletből származó bevétel nem éri el a bruttó minimálbér meghatározott részét, akkor nem kell adózni utána, de szigorú feltételekkel (pl. napi darabszámkorlát, éves összes plafon). A cikk példaszámokat is ad 2025-re és 2026-ra (minimálbérhez kötve), és megjegyzi, hogy ezt a gyakorlatban sokan kriptós bankkártyás vásárlásoknál tudják a leginkább következetesen vezetni.

    9) Nyilvántartás és bizonylatok: mit kell beküldeni a NAV-nak?

    A bevallás beadásakor jellemzően nem kell csatolni a teljes nyilvántartást, viszont az adatokat és bizonylatokat az elévülési időig meg kell őrizni, hogy egy esetleges ellenőrzésnél igazolni tudd a számítást.

    Mit érdemes megőrizni?

    • névre szóló számlák (pl. eszköz, áram),
    • adásvételi szerződések,
    • tőzsdei „trade history”, tranzakciós riportok,
    • minden olyan dokumentum, ami alátámasztja a megszerzést, eladást, ráfordítást.

    A forintosításhoz a forrás javaslata: devizás tételeknél az adott napi MNB középárfolyam használata.

    10) Beadás módja és javítás

    A bevallási tervezet az eSZJA felületen kiegészíthető, vagy ÁNYK-ban a megfelelő nyomtatvány kitöltésével adható be. Ha már beadtad, de hibás, a bevallás a törvényes keretek között helyesbítéssel / önellenőrzéssel javítható elévülési időn belül.

  • Üzleti ebéd adómentesen?

    Üzleti ebéd adómentesen?

    Üzleti ebéd adómentesen 2026-ban? Igen – de van pár fontos korlát

    Sok vállalkozásnál mindennapos, hogy ügyféllel, partnerrel vagy leendő megrendelővel üzleti ebéd keretében egyeztetnek. Ezeket a költségeket a jog „reprezentációnak” nevezi – és eddig sok esetben extra adóterhet is jelentett.

    2026-ban kedvezőbb lett a szabályozás: bizonyos keretig az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentáció adómentes lehet. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti: ha céges ügyfél-ebédet fizetsz étteremben, bizonyos összegig nem kell utána megfizetni a reprezentációhoz kapcsolódó közterheket.

    Mitől „adómentes” és meddig?

    Az új szabály szerint az éttermi reprezentáció adómentes része:

    • legfeljebb a vállalkozás adóévi (üzleti évi) összes bevételének 1%-a,

    • de maximum 100 millió Ft 2026-ban.

    Ha a vállalkozás év közben indul vagy megszűnik, a keretet időarányosan kell figyelembe venni (a működési napok alapján).

    Milyen költés számít bele?

    A kedvezmény csak az alábbi esetekre vonatkozik:

    ✅ Ügyféllel/partnerrel üzleti ebéd egy étteremben (számla a cég nevére)
    ✅ Ajánlat/szerződés megbeszélése közbeni éttermi fogyasztás (étel, ital)

    Fontos: a jogszabály az „étterem” fogalmát is konkrétan kezeli (nem minden vendéglátóhely számít annak).

    Nem ide tartozik automatikusan például:

    • catering/kihelyezett rendezvény vendéglátása,

    • olyan „csapatvacsora”, ami csak szórakozás, üzleti tartalom nélkül,

    • és jellemzően nem ez a kedvezmény a „tárgyi ajándékokra”.

    Mi történik, ha túlléped a keretet?

    A kereten felüli rész továbbra is adóköteles marad (a korábbi logika szerint: „egyes meghatározott juttatásként”), tehát ilyenkor a vállalkozásnak számolnia kell a közterhekkel.

    Praktikusan:

    • Keretig: adómentes

    • Keret felett: adóköteles (a vállalkozás fizeti)

    Mikor kell ezzel ténylegesen foglalkozni?

    A legtöbb vállalkozásnál ez úgy néz ki, hogy év közben „gyűlnek” ezek a költségek, majd:

    • ha valaki nagyon nagy összegben költ éttermi reprezentációra, akkor év közben is lehet adóelőleggel kapcsolatos teendő,

    • véglegesen pedig akkor dől el a keret, amikor az éves bevétel megállapítható (pl. beszámoló készítésekor).

    Gyakorlati üzenet laikusoknak: érdemes 2026-ban vezetni egy egyszerű nyilvántartást (akár Excelben), hogy mennyi „céges éttermi üzleti ebéd” ment már el, és kb. hol tartasz a kerethez képest.

    Mit tegyél, hogy biztonságban legyél egy ellenőrzésnél?

    Az adómentesség nem attól lesz „automatikus”, hogy van egy számlád. A jó gyakorlat:

    1. Kérj számlát a cég nevére.

    2. Írd rá / rögzítsd mellé (akár egy belső jegyzetben):

      • mi volt a találkozó célja (pl. „szerződés egyeztetés”, „ajánlat megbeszélés”),

      • kik vettek részt (név vagy cég),

      • dátum, helyszín.

    3. Külön kezeld az éttermi vendéglátás tételeit (hogy később könnyen összesíthető legyen).

    Példák (hogy ránézésre érthető legyen)

    1. példa – „Átlagos” kisvállalkozás, bőven a keret alatt

    • Éves bevétel 2026-ban: 60 000 000 Ft

    • Keret: 1% = 600 000 Ft

    • Üzleti ebédek (étterem, étel/ital): 520 000 Ft

    Eredmény: 520 000 Ft adómentes (mert 600 000 Ft alatt van).
    Korábban ez a 520 000 Ft jellemzően adóköteles lett volna – az adóteher nagyságrendileg ~171 808 Ft lehetett (a tipikus számítási logikával).

    2. példa – keret túllépése

    • Éves bevétel: 90 000 000 Ft

    • Keret: 900 000 Ft

    • Éttermi üzleti ebédek: 1 400 000 Ft

    Adómentes: 900 000 Ft
    Adóköteles: 500 000 Ft
    A 500 000 Ft adóköteles rész közterhe nagyságrendileg ~165 200 Ft lehet.

    3. példa – nagyvállalati plafon (100 milliós maximum)

    • Éves bevétel: 20 milliárd Ft

    • 1% lenne: 200 millió Ft, de a plafon 100 millió Ft

    • Éttermi reprezentáció: 130 millió Ft

    Adómentes: 100 millió Ft
    Adóköteles: 30 millió Ft
    A 30 millió Ft közterhe nagyságrendileg ~9 912 000 Ft lehet.

    4. példa – év közbeni indulás (időarányos keret)

    • Vállalkozás indul: 2026. július 1.

    • 2026-os bevétel (július–december): 30 000 000 Ft

    • 1% = 300 000 Ft

    • Időarányosítás (működési napok alapján) → kb. 151 233 Ft keret

    • Éttermi üzleti ebédek: 200 000 Ft

    Adómentes: kb. 151 233 Ft
    Adóköteles: kb. 48 767 Ft (ennek közterhe kb. ~16 113 Ft)

    Mit érdemes most megtenned?

    • Ha gyakran tárgyalsz partnerrel: tervezd meg 2026-os üzleti étkezési keretedet.

    • Külön gyűjtsd az éttermi reprezentáció számlákat.

    • Kérdés esetén: érdemes könyvelővel átbeszélni, hogy a te cégednél mekkora a keret, és hogyan érdemes dokumentálni.

    Jogszabályi háttér (röviden)

    A kedvezményt a 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet vezette be; az adómentesség az éttermi (étel, ital) reprezentációra az éves bevétel 1%-áig, max. 100 millió Ft-ig alkalmazható; az „étterem” fogalma és az elszámolt éves bevétel definíciója is rögzített.
    A rendelet 2026. február 1-jén lépett hatályba, és a 2025. december 31. után kezdődő adóévre/megvalósuló éttermi vendéglátásra alkalmazható.
    A kereten felüli rész közterheinek tipikus számítását (1,18-as adóalap, 15% szja + 13% szocho) szakmai összefoglalók és a kapcsolódó szabályok írják le.

  • Minimálbér 2026

    Minimálbér 2026

    Minimálbérhez kötött fontos összegek 2026-ban – vállalkozóknak érthetően

    2026-ban több adó- és járulékszabály alapja a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Ezekből számolódik például a biztosítotti jogviszony alsó határa megbízásnál, a vállalkozók minimum járulékalapja, bizonyos szocho-kedvezmények mértéke, valamint több adómentes juttatás keretösszege is.

    Kiinduló összegek 2026-ban

    • Minimálbér: 322 800 Ft/hó
    • Garantált bérminimum: 373 200 Ft/hó
    • Fontos küszöb (30%): 96 840 Ft/hó (vagy 3 228 Ft/nap)

    1) Munkaviszony és megbízás – mikortól számít a minimum járulékalap?

    Munkaviszony: minimum járulékalap

    Munkaviszonyban foglalkoztatottaknál a minimum járulékalap a minimálbér 30%-a, azaz:

    • 96 840 Ft

    Megbízási szerződés: mikortól lesz biztosított?

    Megbízásnál (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) akkor lesz biztosított a magánszemély, ha a jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra ennek arányos részét:

    • 96 840 Ft/hó, vagy
    • 3 228 Ft/nap

    2) Főállású egyéni és társas vállalkozók – minimum járulékalapok

    Főfoglalkozású vállalkozónál akkor is van előírt minimum TB-járulékalap és minimum szocho-alap, ha a tényleges kivét/jövedelem alacsonyabb. A minimum alap attól függ, hogy a tevékenység igényel-e legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget.

    Ha a tevékenység nem igényel középfokú végzettséget/szakképzettséget

    • TB-járulék minimum alap: 322 800 Ft
    • Szocho minimum alap: 322 800 Ft

    Ha a tevékenység középfokú végzettséget/szakképzettséget igényel (garantált bérminimum)

    • TB-járulék minimum alap: 373 200 Ft
    • Szocho minimum alap: 373 200 Ft

    3) Átalányadózó egyéni vállalkozó – meddig adómentes a bevétel?

     Bevétel maximum
    • 2026. január 1-től az átalányadózó egyéni vállalkozók bevétel maximuma 38.736.000 Ft-ra emelkedett. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetén 193.680.000 Ft a bevétel maximum.
     Költséghányad
    • 2026. január 1-től változás történt a korábban 40%-ot elszámolható költséghányadba tartozó vállalkozóknál, mivel ez a mérték 45%-ra emelkedett.

    SZJA mentes bevétel határa:

    • 45%-os költséghányadba tartozók 3.521.455.- Ft
    • 80%-os költséghányadba tartozók 9.684.000.- Ft
    • 90%-os költséghányadba tartozók 19.368.000.- Ft

    4) Személyi kedvezmény – havi adóalap-csökkentés

    A személyi kedvezmény adóalapot csökkentő havi összege a minimálbér egyharmada (100 Ft-ra kerekítve):

    • 107 600 Ft/hó

    5) Szocho-kedvezmények – a leggyakoribb maximumok 2026-ban

    A szocho-kedvezményeknél több esetben a minimálbérből számolt havi maximum a mérvadó. A megadott összegek a gyakorlatban leggyakrabban előforduló kedvezménytípusokhoz kapcsolódnak:

    • Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági foglalkoztatottak: 20 982 Ft
    • Munkaerőpiacra lépők (1–2. év): 41 964 Ft
    • Munkaerőpiacra lépők (3. év): 20 982 Ft
    • 3+ gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők (1–3. év): 41 964 Ft
    • 3+ gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők (4–5. év): 20 982 Ft
    • Megváltozott munkaképességű személyek kedvezményének maximuma: 83 928 Ft
    • Védett korban elbocsátott köztisztviselők kedvezménye: 167 856 Ft
    • PhD (vagy magasabb) fokozatú kutató/fejlesztő, doktorandusz munkavállaló után: 83 928 Ft

    Szocho felső határa (plafon)

    A szocho felső határa a minimálbér 24-szerese, azaz 2026-ban:

    • 7 747 200 Ft/év

    6) SZJA-mentes juttatások – gyakori keretek 2026-ban

    Távmunkához adható adómentes költségtérítés

    Adómentes a távmunkavégzéssel összefüggésben fizetett költségtérítésből havonta legfeljebb a minimálbér 10%-a:

    • 32 280 Ft/hó

    Kulturális és sport belépők/bérletek

    Évente adómentesen adható a minimálbér összegéig:

    • 322 800 Ft/év

    Szövetkezeti és szakszervezeti juttatások

    • Szövetkezeti tag béren kívüli juttatása adómentesen: 161 400 Ft/év
    • Szakszervezeti tag üdülési szolgáltatás adómentes éves határa: 322 800 Ft/év

    Szakképzéshez kapcsolódó adómentes juttatások

    • Hallgatói munkaszerződés adómentes juttatás határa: 322 800 Ft
    • Szakképzési munkaszerződés adómentes juttatás határa: 322 800 Ft
    • „Régi” tanulószerződés (46-os minőségkód) adómentes határa: 225 960 Ft

    7) Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) – közteher és keretek

    Az egy munkáltatónál végezhető alkalmi munka éves kerete 120 napra nő.

    Napi közteher (100 Ft-ra kerekítve)

    • Mezőgazdasági és idénymunka: 2 400 Ft/nap
    • Mezőgazdasági 120 nap felett: 3 600 Ft/nap
    • Alkalmi munka: 4 800 Ft/nap
    • Filmipari statiszta: 9 700 Ft/nap

    Filmipari statiszta – napi nettó jövedelem maximum

    Filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 12%-át (100 Ft-ra kerekítve):

    • 38 700 Ft/nap

    EFO napi mentesített keret (igazoláson szereplő összeg)

    • Napi minimálbér 130%-a: 19 305 Ft/nap
    • Napi garantált bérminimum 130%-a: 22 308 Ft/nap

    8) TB ellátások – fontos maximumok 2026-ban

    • Táppénz napi maximum: 21 520 Ft/nap
    • GYED havi maximum: 451 920 Ft/hó
    • GYED napi maximum: 15 064 Ft/nap

    Ha az ellátást minimálbér alapján kell megállapítani

    Ha az Ebtv. alapján az ellátást a minimálbér alapján kell megállapítani, akkor a minimálbér naptári napi összege 10 760 Ft, ennek 50%-a az ellátás napi összege:

    • 5 380 Ft/nap

    9) Egyéb fontos határok 2026-ban

    Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2025. július) – több kedvezmény plafonja

    • 715 765 Ft/hó

    Ehhez igazodik például:

    • a magyarországi SZJA-mentes jövedelmek minimum járulékalapja (Tbj. 27. § (1) b),
    • a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének havi maximuma.

    Családi kedvezmény – havi összegek

    • 1 eltartott: 133 340 Ft
    • 2 eltartott: 266 660 Ft/gyermek
    • 3 eltartott: 440 000 Ft/gyermek
    • Beteg gyermek: 133 340 Ft/gyermek

    A 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentességet kapnak 2026. január 1-jétől a munkával szerzett jövedelmeik után.

    Első házasok kedvezménye

    A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként:

    • 33 335 Ft/hó

    Megjegyzés: A fenti összefoglaló tájékoztató jellegű. Többes jogviszony, részmunkaidő, évközi változás vagy speciális kedvezmények esetén érdemes a konkrét helyzetre külön számolni.

  • Kriptó és adó 2025/26

    Kriptó és adó 2025/26

    A láthatatlan korszak véget ér – mit kell tudnia egy magánszemélynek?

    Összefoglaló: 2025. évi LXXII. törvény – Kriptoeszközökre vonatkozó automatikus adatszolgáltatásról – hatályba lépés: 2025. október 31

    A törvény lényege, hogy Magyarország csatlakozik az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Frameworkhöz (CARF), amely alapján a kriptószolgáltatók – tőzsdék, brókerek, platformok, wallet-szolgáltatók – automatikusan adatot szolgáltatnak a felhasználókról és a kriptotranzakciókról az adóhatóságok felé. Az érintett államok között ezek az adatok kölcsönösen megosztásra kerülnek. A rendszer célja a transzparencia növelése és az adóelkerülés visszaszorítása.

    A rendszer gyakorlatilag lezárja a kriptó „láthatatlan korszakát”: a külföldi szolgáltatónál végzett ügyletek ugyanúgy láthatóvá válnak, mint a belföldiek. Aki kriptózik, annak célszerű pontos nyilvántartást vezetnie, egyező adatokat szolgáltatnia a platformoknak, és a bevallást a valós ügyletek alapján elkészítenie.

    Mi fog megváltozni?

    • Automatikus információcsere (CARF/MCAA): a kriptószolgáltatók adatot szolgáltatnak az ügyfeleikről és a jelentendő tranzakciókról; ezeket az adóhatóságok kölcsönösen kicserélik.
    • A csere kétoldalú viszonyban indul: azokkal az államokkal működik, amelyek csatlakoztak és készek az adatok fogadására/küldésére.
    • A jelentések a tárgyévet követő hónapokban futnak be; az adóhatóság ezeket összeveti a benyújtott bevallásokkal.
    • A kripto ↔ fiat és kripto ↔ kripto ügyletek, nagy értékű kriptós fizetések, valamint a szolgáltatótól saját tárcára irányuló ki-/beutalások is láthatóvá válnak.

    Mit fognak látni rólad?

    A jelentés személyes azonosító adatokat és ügyleteket is tartalmaz. A szolgáltatóknak ügyfél-azonosítási (KYC/AML) kötelezettségeik vannak, és az önnyilatkozatokat a náluk lévő dokumentumokkal ellenőrzik.

    • Személyes adatok: név, cím, adóilletőség, adóazonosító jel (TIN), születési adatok (a helyi jog szerinti mértékig).
    • Ügyletek: vásárlás, eladás, váltás; az ügyletek száma és összesített, valós piaci értéke.
    • Nagy értékű kriptós fizetések árukért/szolgáltatásokért (merchant payments).
    • Ki- és beutalások nem szolgáltatóhoz kötött („saját”) tárcákra/tárcákból – ezekről összesített adatok is készülnek.

    Kit érint mindez?

    • Minden magánszemélyt, aki kriptószolgáltatót használ (tőzsde, bróker, letétkezelő vagy közvetítő platform).
    • Azokat is, akik úgy gondolták, hogy „csak külföldi tőzsdén” kereskednek – az adatok nemzetközi csatornákon is megérkezhetnek.
    • Aki saját tárcát használ a szolgáltatóval együtt (ki-/beutalások), annak mozgásai mintázat szintjén beazonosíthatóak.

    Gyakori tévhitek – és a valóság

    • „Külföldi tőzsde volt, itthon nem látják.” – A jelentések az államok között is áramlanak. A lényeg nem az ország, hanem hogy a szolgáltató jelentésre kötelezett.
    • „Saját tárca = névtelenség.” – A szolgáltató az ilyen irányú ki-/beutalásokról is készít összesítést. Ez elég a kockázatos esetek kiszűréséhez.
    • „Majd kitalálok valamit, ha kérdeznek.” – Az azonosítást és az önnyilatkozatokat AML/KYC elvek szerint ellenőrzik. A pontatlan vagy hiányos adatszolgáltatás kockázatos.

    Mit tegyél most?

    1. Tedd rendbe a nyilvántartást: gyűjtsd össze a vásárlás/eladás/váltás adatait és kriptós bankkártyás fizetéseket.
    2. Ellenőrizd azonosító adataidat a szolgáltatóknál (név, cím, adóilletőség, adóazonosító jel) és frissítsd az önnyilatkozatokat.
    3. Készíts éves összesítőt a nyereség/veszteség számításról, és tartsd meg a bizonylatokat (kivonatok, számlák, exportok).
    4. Számold ki az adóalapot és az adót a hatályos szabályok szerint; ha volt „elfelejtett” év, fontold meg az önellenőrzést/pótlást.
    5. Minimalizáld a kavarodást: ne ugrálj feleslegesen sok tárca és platform között; a minták láthatók lesznek.

    Mi történhet, ha nem stimmel a bevallás?

    • Adóhatósági megkeresés, egyeztetés és adatbekérés a szolgáltatói jelentések alapján.
    • Késedelmi pótlék, mulasztási bírság vagy – súlyosabb esetben – becslésen alapuló adómegállapítás.
    • Hosszabb távon fokozódó ellenőrzések, mivel az adatok köre és minősége évről évre bővül.

    A 2025. évi LXXII. törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, azonban a kriptoeszközökre vonatkozó nemzetközi automatikus adatszolgáltatás tényleges alkalmazása 2026. január 1-től indul Magyarországon.

    Hazánkban az adókötelezettségek általános elévülési ideje 5 év. Ez azt jelenti, hogy a NAV a korábbi évekre vonatkozó adókötelezettségeket akár 5 évre visszamenőleg teljes mélységben vizsgálhatja, beleértve a nem bevallott vagy hibásan bevallott kriptoügyleteket is.

    Különösen fontos, hogy az automatikus nemzetközi kripto-adatszolgáltatás 2026-tól kezdődően visszamenőleg is rávilágíthat olyan tranzakciókra, amelyeket a korábbi években nem vagy nem megfelelően jelentettél be. Ha az adatok és a beadott bevallások között eltérést talál a NAV, jogosult a múltbéli időszakokra rákérdezni és azokat ellenőrizni az elévülési időn belül.

    Készült: 2025.11.17.

     

  • Adatszolgáltatás a kriptós ügyletekről

    Adatszolgáltatás a kriptós ügyletekről

    A legújabb törvényjavaslat alapján a NAV 2026.01.01-től egy új nemzetközi megállapodás keretében automatikusan megkapja majd a kriptovalutás tranzakciókról szóló adatokat. Az adóelkerülés így kockázatosabb, mint valaha – a világ több tucat országa összefog, hogy a kriptós ügyletek ne maradhassanak rejtve

    Mit jelent ez számodra? Egyszerűen fogalmazva: a külföldi kriptotőzsdéken végzett ügyleteidről is értesülni fog az adóhatóság. Az automatikus információcsere révén a NAV pontos képet kap arról, ki mekkora profitot szerzett kriptoeszközökből. Aki megpróbálja eltitkolni a kriptós jövedelmét, mostantól sokkal nagyobb kockázatot vállal.

    Miért fontos ez?
    2025. július 1-jétől a Btk.-ban új tényállások vannak („Kriptoeszközzel visszaélés” 394/A. § és „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” 408/A. §), és továbbra is büntetőjogi kockázat a költségvetési csalás (adóelkerülés). Ha nem vallod be a kriptós jövedelmet, az már nemcsak adóbírság lehet, hanem büntetőügy is, ami akár szabadságvesztéssel is járhat.

    Mit lát majd a hatóság?

    A megállapodás kifejezetten tartalmazza a természetes személyes azonosítókat (név, cím, illetőség, adóazonosító szám), a szolgáltató adatait, és ügyletszintű információkat (bruttó vásárlások/eladások, egységszámok, releváns ügyletek száma). Kiemelten: a szolgáltatók jelentik azokat az átutalásokat is, amelyek nem szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez kötött kriptotárcákra történnek.

    Sokan gondolják úgy, hogy „majd 2026-tól figyelek oda, addig úgysem látják a régi tranzakciókat”. Ez azonban nagyon veszélyes tévhit. 2026-tól automatikusan fognak adatokat kapni a magyar hatóságok a kriptós tranzakciókról, de célzott adatkérésre akár több évre visszamenőleg is van lehetőség.

    Mit tegyél most?

    • Rendezd a korábbi éveidet: gyűjtsd össze a kereskedési adataidat, és készíts bevallás-korrekciót, ha szükséges.
    • Készülj fel a 2026-tól érkező automatikus adatszolgáltatásra: ha tisztán látszik a múltad, a jövőben nem érhet meglepetés.
    • Kérj szakértői segítséget: segítünk az előző évek rendezésében és a dokumentáció elkészítésében. Kérj díjmentes konzultációt, ahol felmérjük, hogy miben tudnánk segítésedre lenni. Díjmentes konzultáció kéréséhez kattintson >> IDE <<

    Decentralizált marad a kriptó – de a hatóságok figyelik a tranzakciókat

    Sokan úgy gondolják, hogy az automatikus kriptós adatszolgáltatással a kriptovaluták elvesztik a „decentralizált” jellegüket. Ez azonban félreértés. Fontos látni, hogy a decentralizáltság nem egyenlő az anonimitással. A blokklánc eddig is átlátható volt, minden tranzakció visszakereshető. Az új szabályozás célja, hogy az adóelkerülést és a pénzmosást visszaszorítsák, és a hatóságoknak legyen eszköze arra, hogy a tranzakciókat összekapcsolják a valódi személyekkel. Ez hosszú távon nem gyengíti, hanem épp erősíti a piac biztonságát és legitimitását.

  • Kriptovaluta-adózás szabályai 2025-ben

    Kriptovaluta-adózás szabályai 2025-ben

    A magyarországi Bitcoin- és kriptovaluta-adózás szabályai és irányelvei 2025-ben (magánszemélyeknek)

    Az alábbi összefoglalóban a lehető legegyszerűbb módon mutatjuk be, hogyan adóznak a magánszemélyek Magyarországon a kriptovalutákkal (Bitcoin, altcoinok) kapcsolatos ügyletekből származó bevételek után 2025-ben. Bemutatjuk a vonatkozó szabályozás fő pontjait, valamint könnyen érthető példákkal világítjuk meg ezek gyakorlati működését. (tovább…)

  • Kriptovaluta adózás 2023

    Kriptovaluta adózás 2023

    KRIPTOVALUTA ADÓZÁS MAGÁNSZEMÉLYEK ESETÉBEN 2021 JANUÁR 1-TŐL

    Bekerült az SZJA törvénybe a 67/C §. ”Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” pont. A törvény módosítása értelmében a kriptokereskedelem és bányászat önállóan nevesíthető jövedelemtípus lett. Az adó mértéke jelentősen csökkent. A korábbi 30% feletti adófizetés helyett 15% lett az adókulcs a kriptovaluta ügyleteket bonyolító magánszemélyek számára. Csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni 2021. január 1. után megszerzett jövedelmek esetében. A kereskedelem és a bányászat egy kategóriába tartozik.

    Fontos, hogy a kedvezményes 15%-os adófizetéssel magyarországi adóügyi illetőség alá tartozó magánszemélyek élhetnek. Külföldön élő, magukat magyarnak tartó magánszemélyekre az adóügyi illetőség szerinti ország szabályai vonatkoznak.


    1. A KRIPTOVALUTA ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

    Bevételek

    Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. (Tehát nem érdemes azzal trükközni, hogy valaki 30000$-os BTC piaci ár esetében egy barátjának 10000$ ért ad el egy BTC-t. A piaci árral kell számolni ebben az esetben is a jövedelem megállapítás szempontjából.) Szokásos piaci értéknek számít például annak a kriptováltónak a napi árfolyama (pl. BTC napos grafikonon napi gyertya átlaga), amelyen a kriptodat korábban megszerezted.

    A kriptovaluta ügyleteket pontosították. Csak akkor kell hozzáadni egy ügyletet az adóalaphoz, ha az nem kriptovaluták között történik. (Fekete doboz elv). Mi számít ilyen ügyletnek?

    • Az ügylet fiat formában zárul. (Ez a pont tulajdonképpen a kriptovalutáink átváltását jelenti más nemzeti fizetési eszközre pl.: EUR, USD, HUF)
    • Termék vagy szolgáltatás ellenértékét térítjük meg kriptopénzzel. (pl.: kriptós bankkártyával vásárolunk interneten vagy kiskereskedelmi üzletben)
    • Elajándékozzuk vagy eladományozzuk kriptopénzünket.
    • Elcseréljük nem kriptoeszközre. (pl.: használt gépjárművet vásárolunk vagy bányászgépeket más magánszemélytől)

    Amennyiben például BTC-vel kereskedünk stabil coinnal vagy más kriptovalutával szemben, akkor a nyereség után nem kell adóznunk! Viszont amint FIAT formába átváltjuk (akár egy kriptotőzsdén belül) adófizetési kötelezettségünk keletkezhet. Érdemes ezért stabil coinokkal szemben kereskednünk a tőzsdéken.

    Magánszemélyeknek csak a nem kriptovaluták közötti tranzakciókat kell megőrizniük, nyilvántartaniuk az szja bevallás elkészítéséhez. Ez által lényegesen egyszerűsödött a kriptovalutákkal kapcsolatos adminisztráció.

    Kiadások

    A kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

    • vásárolta (megszerzésre fordított igazolt kiadás),
    • a kriptoeszköz előállításával (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködéssel („validálás” és hasonló tevékenységek) kapcsolatban felmerült igazolt kiadás (pl.: névre szóló elektromos áram vagy bányászgép beszerzési számla, adásvételi szerződés),
    • nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e  más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e  más vagyoni értéknek az  átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke (pl.: eladod az autódat és kriptovalutával fizetnek érte),
    • tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke (pl.: fizetésedet kriptovalutában kapod vagy egyéni vállalkozóként számlát állítasz ki és azt kriptovalutában fizetik ki)

    Minden adóévben egymással szembe kell állítani a bevételeket és az igazolt kiadásokat. Ezeket összegezve kapjuk meg az adott év eredményét.

    bevétel – kiadások = tárgyévi eredmény

    Tárgyévi eredmény lehet jövedelem vagy veszteség. Ezt az összeget kell beleírni a tárgyévi szja bevallás (2021 vagy 2022) 164-es sorába. A jövedelem után 15%-os adót kell fizetnünk. A veszteséget tovább vihetjük következő évekre, hogy csökkentsük más években keletkező jövedelmeinket az adókiegyenlítés szabályai szerint.

    EGY PÉLDA A KRIPTOVALUTÁK ADÓZÁSÁRA

    Lényeges, hogy pl.: a 2022-es naptári évben realizált bevételekkel szemben a 2022 évben felmerülő költségeket lehet csak elszámolni. Ha valaki 2022 elején vásárolt bitcoint 1 millió forintért. Azt  altoinokra váltotta, kamatoztatta, farmoltatta és év végén ebből realizál/forintra vált 3 millió forintot, akkor az ügyleteinek eredménye 2 millió forint jövedelem lesz. Ennek adója 15%, 300 ezer forint. A 22szja (2253) bevallásban kell a jövedelmet bevallanunk és adót megfizetnünk 2023. május 22-ig.

     

    2. KRIPTOVALUTA ADÓZÁS ADÓAMNESZTIÁJA

    A jogszabály változás legfontosabb pontja a 2022 évi adóbevallással kapcsolatban az adóamnesztia létrehozása. Lényege, hogy az 5 éven belüli (adóügyi elévülés határideje) bevallásokban nem szerepeltetett adózatlan kriptovaluta ügyletekből származó jövedelmeket a 2022 évi személyi jövedelemadó (szja) bevallásban a kedvezményes 15%-os adókulccsal leadózhatja a magánszemély. Ez a 2017 – 2020-ig tartó időszakra vonatkozik. A 2017 előtti időszak jövedelmei adóügyileg elévültek. 2021 évet elkülönítve kell kezelni. Erre az évre vonatkozóan nem érvényesíthető az adóamnesztia.

    Miért fontos határidő a 2023. május 22?

    Magánszemélyek a 2022 szja bevallásban tudnak élni az adóamnesztia lehetőségével. Ezt a bevallást követően valószínűleg nem lesz újra ilyen kedvező lehetőség a korábbi adózatlan jövedelmek leadózására. Továbbá nagyon fontos, hogy a korábbi fiatról kriptóra történő váltások során keletkezett költségeinket is be lehet vallani a 2022 évi szja bevallásban!

    Amennyiben a fekete dobozba betettél fiatot (kriptovalutát vásároltál, bányásztál, stb.) és még mindig benne van a fekete dobozban (2017 – 2020 közötti évek ügyleteinek összesített eredménye veszteség), ezeket mindenképpen érdemes bevallani a 2022 évi szja bevallásban, mert azt szembe állíthatod a később megszerzett jövedelmeiddel szemben!

    Továbbá az adóamnesztia kedvez azoknak, akik 2017 előtt vásároltak kriptovalutákat. Ha van olyan kriptovaluta beszerzésével kapcsolatos költséged, amely 2017 előtt keletkezett és ezeket a kriptokat azóta nem adtad el (fekete dobozban van) azt is bevallhatod a 2022 évi bevallásban, mint veszteséget. Ezek a veszteségeink nem évülnek el 5 éven belül, mivel azokat nem realizáltuk.

    Az adóamnesztia összesített jövedelmét vagy veszteségét a 2022 évi szja bevallás 164-es sorában kell bevallani hozzáadva összegét a már kiszámolt 2022 évi összesített egyenleghez. Amennyiben 2021-es adóévben is veszteség lett az összesített ügyleteid eredménye és ezt nem vallottad be abban az évben, az adóbevallás helyesbítésével érdemes javítani azt az évet.

     

    3. ADÓKIEGYENLÍTÉS

    A korábbi években keletkező veszteségek vagy jövedelmek későbbi felhasználását az adókiegyenlítés szabályai írják le. 3 éves időszakban (3 egymást követő adóév) van lehetőség arra, hogy a különböző években bevallott jövedelmet vagy veszteséget egymással szembe állítsuk. Érdemes ezért bevallani, azt is, ha veszteségesen zártuk az évet. 2021 adóév veszteségét tovább lehet vinni és a 2022 vagy akár a 2023-as adóév jövedelmének a csökkentésére fel lehet használni.

    2024-re nem vihető át a 2021-es veszteség. Fontos, hogy ha későbbi adóévben keletkezett veszteségünk, azzal is csökkenthető, sőt visszaigényelhető a korábbi években fizetett jövedelmünk adója. Például 2021-ben és 2022-ben is 1 – 1 millió ft jövedelemmel zártuk az évet. Ezek után meg is fizettük az összesen 2*150.000 forint szja-t. 2023-ban veszteségünk keletkezett 1,5 millió ft.

    A 2023 évi szja bevallásban felhasználhatjuk a tárgyévi veszteséget a korábbi 2 év esetében és visszaigényelhetjük a 2021 évi teljes befizetett szja-t és a 2022 évi szja felét, összesen 225 000 forintot. Amennyiben nem szeretnénk adót visszaigényelni, a 2023 évi veszteséget érvényesíthetjük a 3 éves szabály alapján 2024 és 2025 adóévi jövedelmünk csökkentésére is. Amennyiben adó visszaigénylést tervezünk, érdemes adózási szakemberrel egyeztetni a bevallás elkészítése során, mert valószínűleg az adóhatóság ellenőrizni fog minden érintett szja bevallást.

    Az adókiegyenlítés levezetését az szja bevallás 202 – 208-as soraiban lehet rögzíteni. Ezekben a sorokban nem az adóalapot kell feltüntetni a 164-es sorral ellentétben, hanem minden adóévre a 15%-os jövedelem adóját vagy veszteség adóját kell beírnunk. Fontos, hogy ha a 164-es sorba összeget írunk, ne felejtsük el, hogy annak 15%-át a 202 – 208-as sorban is érdemes feltüntetnünk, hogy élni tudjuk az adókiegyenlítés lehetőségével.

     

    4. KIS TÉTELEK ADÓKEDVEZMÉNYE KRIPTOVALUTA ADÓZÁS SORÁN

    Ha egy ügyletből származó bevétel nem haladja meg a bruttó minimálbér 10%-át (2022-ben ez 20 000 forint) akkor azt az ügyletet nem kell leadózni. Ennek feltétele, hogy 1 napon 1 ilyen ügyletünk lehet. Továbbá, hogy éves szinten ezeknek az ügyleteknek az összege ne haladja meg a minimálbér összegét. 2022-ben ez 200 000 forint. A kedvezmény lényegében a mindenkori éves minimálbér összegéig adómentességet biztosít a kriptokat használók számára.

    Ezt az adókedvezményt tapasztalataink szerint a leginkább kriptós bankkártya használatával lehet legkönnyebben alkalmazni (kripto.com, binance, coinbase, nexo kártyákkal). Amelyik napon a kriptóddal vásárolsz bankkártyával, azon a napon kell azt nyilvántartanod az adminisztrációdban. Érdemes ilyen esetben a fizetési szolgáltatónál elérhető historyt letölteni és elmenteni, bizonylatként megőrizni.

     

    5. NYILVÁNTARTÁSOK KEZELÉSE

    Gyakran érkezik kérdés felénk, hogy mit kell elküldeni az adóbevallás elkészítése során a NAV részére?

    A kriptoügyleteink bevallása során kizárólag a 164 és 202-208-as sorokkal kell kiegészítenünk az szja bevallásunkat. A veszteségeink és jövedelmeinket tartalmazó nyilvántartást nem kell mellékelnünk az adóbevallás beküldésekkor. A nyilvántartásokat az elévülési időig kell megőriznünk. Erre azért van szükség, mert ha az adóhatóság vizsgálná a bevallásunkat, a nyilvántartásainkkal tudjuk igazolni az általunk számolt egyenleget.

    Fontos, hogy minden bizonylatot, amely alátámasztja a bevallásunkat mentsünk el és őrizzünk meg. Ilyen lehet minden névre szóló számla, adásvételi szerződés, trade history, bármilyen hiteles bizonylat, amely igazolja kriptovalutáink megszerzését vagy eladását. A tárgyévi eredményünk levezetését legegyszerűbben excelben tudjuk számon tartani. Ezt a dokumentálást HUF-ban kell megtennünk. A deviza (jellemzően USD vagy EUR) forintban történő átváltására aznapi MNB közép árfolyamot használjunk.

    Szja bevallásunk tervezetét kiegészíthetjük az e-szja felületen ügyfélkapus belépést követően, vagy ÁNYK formátumban a 2253-as nyomtatványt kitöltve küldhetjük be a NAV számára kriptovalutás ügyleteink eredményeit. Az adóbevallás határideje 2023. május 22 és eddig kell megfizetni a jövedelem utáni adót is.

    Amennyiben elfogadtad az e-szja felületen a bevallásodat vagy beküldted már az ÁNYK-t használva, azonban nem megfelelően lettek kitöltve a kriptovalutás ügyleteid eredményei, ez ne jelentsen problémát számodra. Gond nélkül lehet helyesbítéssel vagy önellenőrzéssel javítani a 2021 vagy a 2022 évi szja bevallást elévülési időn belül (5 év).

    A fent leírtak alapján bízunk benne, hogy jelentős segítséget tudunk nyújtani az szja bevallás elkészítésében. Amennyiben az adóbevallás technikai kitöltésben vagy más részlettel kapcsolatban kérdésed adódna, keressen bennünket bizalommal.

  • Kiszámlázható az éves KATA bevétel augusztusban?

    Kiszámlázható az éves KATA bevétel augusztusban?

    Kiszámlázható előre Katás vállalkozóként 2022 augusztusban az év hátralévő időszakára vonatkozó bevétel?

    A válasz röviden: IGEN!

    Amire figyelni kell:

    • Legkésőbb 2022 augusztus 31. legyen a keltezés és a teljesítés dátuma is a kiállított számlán (nem baj, ha később fizetik ki a számlát).
    • A fennálló szóbeli vagy írásbeli szerződést módosítani kell. Bele kell írni, hogy lehetősége legyen a Katás vállalkozónak előre leszámlázni a vállalkozási díjat. Az előre számlázás jellegzetessége, hogy a munkát később végzi el a vállalkozó (jövőbeni teljesítés). Ezért kerülni kellene a vállalkozás megszűnését, szünetelését 2022.09.01-től, mert akkor hogyan végzi el a munkát? Ha a munka teljesítése megtörtént augusztusig, akkor meg lehet szüntetni a vállalkozást.
    • A 12 millió forintos alanyi áfa mentes keret 2022 évre szól! Ha ezt túlléped, adott évben + 2 évig áfás vállalkozó leszel. Ne számlázzunk ki 12 millió forintot augusztus végéig, ha szeptembertől decemberig is tervezünk számlázni. Év közben indítottad az alanyi áfa mentes vállalkozásodat? Ebben az esetben arányosítani kell az áfa mentes keretet. pl. egy február 1-jén indult vállalkozásnak 12 millió forint osztva 365 szorozva 334 (január 31 napja esik ki) 10.980.822 Ft az AAM kerete. A lényeg, hogy 2022 teljes évre ha áfa mentes szeretnél maradni, akkor ne számlázz többet 12 millió forintnál. (kivétel ez alól a külföldi cégnek számlázott összeg.)
    • Ha január 1 től vagy alanyi áfa mentes vállalkozó és megszűnik a vállalkozásod akkor is 12 millió forint az áfa mentes kereted. (csak az induláskor “kieső” hónapokat vonjuk le)
    • Amennyiben egy adószám irányába számláz a kisadózó előre, abban az esetben is él a teljes 2022 évre vonatkozó 3 millió forintos szabály. Ez felett külön adót kell fizetni.
    • Javasolható, hogy a felek ne növeljék meg a fizetési határidőt, az a számla kiállításához képest továbbra is X nap legyen. (pl. szokásos 8 nap)
    • Ha átalányadózást választja a Katás 2022.09.01 után, akkor 8 millió forintot számlázhat ki szeptembertől decemberig (40% és 80%.os költséghányad esetén). Ha ezt meghaladja, kiesik az átalányadóból a vállalkozó.
    • A katás bevételbe nem, de az alanyi áfa mentes keretbe az ingatlan bérbeadás bevétele beleszámít.
    • Ne állítsunk ki előleg számlát, mert az ügyletet később végszámlával kellene zárni.
  • Költséghányad határozó

    Költséghányad határozó

    Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mely tevékenységek végzéséhez, milyen költséghányaddal lehet számolni.

    1, 40 százalék:

    Az alábbi két (2-3. ) pontban nem tartozó bármely tevékenység

    2, 80 százalék:

    Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység, (pl. építőipari szolgáltatás, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, gépjármű-, számítógép-, háztartási cikk javítás, vendéglátó tevékenység)

    80%-os költséghányad alkalmazására jogosító TESZOR számok (SZJA ÁTALÁNYADÓ)
    TESZOR szám Megnevezés
    01, 02 mezőgazdasági, erdőgazdálkodási
    01.2 (01.6 2022-től!) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás
    01.70.10 vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
    02.40.10 erdészeti szolgáltatás
    03.00.71 halászati szolgáltatás
    03.00.72 halgazdálkodási szolgáltatás
    05-től 09-ig bányászati  termék-előállítás
    10-től 32-ig feldolgozóipari termék-előállítás
    10-től 32-ig feldolgozóipari szolgáltatás kivéve:
    – valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    – egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
    33.1 ipari gép, berendezés, eszköz javítása
    41, 42 építőipari kivitelezés
    43 építőipari szolgáltatás
    43.21, 43.22, 43.29 épületgépészeti berendezések javítása
    45.20 gépjárműjavítás
    49.32.11 taxis személyszállítás
    49.32.12 személygépjármű kölcsönzése vezetővel
    49.39.39 egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás
    49.41.1 közúti áruszállítás
    56 vendéglátó tevékenység (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott)
    74.20 fényképészet
    81.30.10 zöldterület-kezelés
    95.1 számítógép, kommunikációs eszköz javítása
    95.2 személyi, háztartási cikk javítása
    96.01 textil, szőrme mosása, tisztítása
    96.02 fodrászat, szépségápolás
    96.09.11 hobbiállat-gondozás

    3, 90 százalék:

    • Aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt (azaz más tevékenységből nem lehet bevétele)
    • Mezőgazdasági őstermelő.
  • KATA kérdések és válaszok

    KATA kérdések és válaszok

    Ügyfeleink kérdéseit és válaszainkat összegyűjtöttük, hogy másnak is hasznos legyen.

     

    Külföldi (USA) magánszemélynek számlázhatnék az új rendszerben?

    Magánszemélyeknek számlázhatsz külföldre is.

     

    Hogyan kell bizonyítanom, hogy a külföldi ügyfelem, magánszemély?

    A számlán nincs cégadat csak személy, akkor jó

     

    Ha főállásban dolgozom beosztottként egy cégnél- alkalmazotti jogviszony. Lehetek továbbra is Katás?

    Csak főállásban lehetsz katás, sajnos olyan lehetőség sincs, hogy fizeted az 50000 Ft-os adót mellékállásban.

     

    Webshopot üzemeltetünk, saját gyártású termékeket árusítunk. (mellette bejelentett főállásunk van) Kérdés: átalányadózás esetén mekkora költséghányaddal számolhatunk?

    Ha CSAK kereskedelmi tevékenységet űztök, számolhattok a 90%-os költséghányaddal.

     

    Pályázatos (Fiatalok vállalkozóvá válás támogatás- 4,5 millió) KATA-sok is gond nélkül átmehetnek átalányadóba most még úgy is, hogy a fenntartási időszakban vagyok?

    Illetve, ha most maradok még KATA-s, akkor január 1től ugyanúgy átállhatok másik adózási nemre, ha esetleg mégis úgy alakul, hogy az megfelelőbb nekem?”

    Igen, illetve igen. A váltást januárban is gond nélkül megteheted. De így szeptember és január között csak magánszemélyeknek számlázhatsz.

     

    Azt szeretném kérdezni, hogy átalányadózásban van-e és ha van mekkora az alanyi adómentes értékhatár?

    12 millió Ft az alanyi adómentes határ, és ezt évre kell nézni, ha vállalkozási forma váltás volt akkor is.

     

    Az a vállalkozás által kínált szolgáltatás jellegétől függ, hogy valakinek a tételes elszámolás vagy az átalányadó éri meg jobban? Vagy az elszámolható költségek mennyisége dönti el?

    Sok mindentől függ, de főleg a elszámolható költségektől és a tevékenységi körtől.

     

    2db tevékenységi kör van a vállalkozásomban, az egyik 80%-os a másik 40%-os költséghányadba tartozik. Általányadózásba átlépéssel egyúttal kivehetem a 40%-os tevékenyéget, és 80%-kal működhet a vállalkozásom?

    Igen, ha csak a 80%-os tevékenységet űzöd, akkor ezzel a költséghányaddal tudsz számolni.

     

    Ha most úgy döntök, hogy szept 1-től is maradok KATA-s, de esetleg pár hónap múlva (pl. januártól) mégis át szeretnék térni másik adónemre, erre bármikor van lehetőség?

    Igen, a váltást januárban is gond nélkül megteheted. De így szeptember és január között csak magánszemélyeknek számlázhatsz.

     

    Mi alapján dönti el a NAV, hogy ki mehet-e be „”újra”” a KATA-ba szeptember után? Ha pl. volt az év folyamán, korábban cégnek kiállított számlája a KATA-s vállalkozónak, akkor nem engedi be? Szóval visszamenőleg vizsgálják?

    Csak szeptember 1-től nem lehet cégeknek számlát kiállítani, az ezelőtti időszakot nem vizsgálják, csak be kell jelenteni a NAV-nak, hogy a KATA-ban maradunk.

     

    Ha jól értettem, nyugdíjas nem lehet fő állású Katás vállakozó.

    Nem

     

    Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitni majd, vagy maradhat a lakossági bankszámla?

    12 milliós értékhatárig vagy amíg nem kerül be az ÁFA körbe.

     

    Az áfa-mentes értékhatár átalányadózás esetén marad 12 millió?

    Igen, az értékhatár maradt évi 12millió Ft, vállalkozói számla csak akkor kell, ha áfakörös a vállalkozás.

     

    Úgy tudom, hogy egy egyéni vállalkozó 12 millióig adómentes ez akkor nem így van?

    Az alanyi adómentesség értékhatára 12 millió Ft, a vállalkozás ezután átkerül áfakörbe.

     

    Átalányadóban lehet szüneteltetni?

    igen lehet, csak vigyázni kell, mert a szüneteltetés minimuma 30nap.

     

    Sziasztok, szálláskiadóként a bookingtól (külföldi kifizető) származik bevételem, de magánszemélyeknek állítom ki a számlát. Ha Kata-ban maradok, ez folytatható?

    Ha magánszemélyeknek számlázól akkor maradhatsz KATA-s

     

    Főállásban augusztus elejétől fizetetlen szabadságon leszek. Októberi térdműtétemtől függ, hogy gyógyulás után (kb december) eltudom e látni majd a főállásban lévő munkám, vagy nem.   Fizetetlen szabadság alatt maradhatok Katás?

    Mivel a fizetetlen szabadság alatt főállású Kata-sá válsz, így maradhatsz a fizetetlen szabadság alatt kata-s.

     

    Főállással rendelkező személy, ha szeretne kiegészítő munkát vállalni,  „”alkalmi munkavállalással”” megoldható-e? A napi bejelentéses megoldásra gondolok, ami 2000 Ft.

    Igen, az alkalmi munka, valamint a 36 órát el nem érő munkaviszony is belefér. Főállású kata mellett lehet 36 órát meg nem haladó munkaviszony és alkalmi munka.

     

    Honnan tudom, hogy akinek szolgàltatàst nyùjtok katas-e, szàmlàzhatunk neki? Katasnak lehet e adni szàmlàt mint magànszemèly?

    Meg kell elötte kérdezni. Mint magánszemély igen, mint KATA-s vállalkozó nem.

     

    Nappali vagy levelező tagozatos hallgatóként, csak az átalányadó létezik, mint lehetőség? Minimálisak a költségeim és a bevételem is.

    Neked az átalányadó nagyon jó lehet. 1.2 millió Ft jövedelemig szinte semmit nem kell fizetned.

     

    Ha Van valakinek Szeptembertől , egy főállása akkor melyik egyéni vállalkozósi formát változtatja?

    Átalányadós vagy tételes SZJA

     

    A gyermekem neve Kata, át kell-e nevezni ősszel Átalányra?

    Szia, lehet nyugodtan Tételes is 🙂

MOST 30% kedvezmény

társas vállalkozások (KFT és BT) és ÁFA hatálya alá tartozó EV-k számára a 👉Költséghatékony csomag👈 választása esetén.

Árajánlat kérése

A csomagot az árajánlatkérés során lehet kiválasztani.
A 30%-os kedvezmény CSAK a társas vállalkozásokra és az ÁFÁ-s EV-re él.