A magyarországi Bitcoin- és kriptovaluta-adózás szabályai és irányelvei 2025-ben (magánszemélyeknek)

Az alábbi összefoglalóban a lehető legegyszerűbb módon mutatjuk be, hogyan adóznak a magánszemélyek Magyarországon a kriptovalutákkal (Bitcoin, altcoinok) kapcsolatos ügyletekből származó bevételek után 2025-ben. Bemutatjuk a vonatkozó szabályozás fő pontjait, valamint könnyen érthető példákkal világítjuk meg ezek gyakorlati működését.

Kriptovaluta-adózás magánszemélyeknek 2025-ben
január 1-jétől az SZJA törvény új 67/C paragrafusa („Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem”) önálló jövedelemtípusként kezeli a kriptokereskedelem és -bányászat révén keletkező bevételeket. Az adókulcs jelentősen csökkent, így a korábbi 30%-ot meghaladó adóteher helyett 15%-os kulcsot kell megfizetni a kriptovalutaügyletekből származó jövedelmekre.

Kire vonatkozik a kedvezményes adómérték?
Magyarországi adóügyi illetőségű magánszemélyek élhetnek a 15%-os adókulcs lehetőségével.

Külföldi illetőségű, ugyanakkor magyarnak tartott személyekre már nem a magyar szabályozás érvényes; az esetükben az adott ország adójogszabályainak kell eleget tenni.

Adókedvezmények
Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelemként van meghatározva, az ebből fakadó személyi jövedelemadót nem lehet mérsékelni más kedvezményekkel (pl. családi kedvezmény, fiatal házasok kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye). Ezek a kedvezmények az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél (például munkabér, megbízási díj) érvényesíthetők.

A kriptovalutaügyletek elszámolása
Kriptovaluta-bevételek
A kriptoeszköz átruházásából vagy átengedéséből származó ügyleti eredmény megállapításakor a bevételt a kriptoeszköz szokásos piaci értéke alapján kell kiszámítani, mégpedig az átruházás/átengedés pillanatában érvényes árfolyamot figyelembe véve.

Például, ha valaki egy barátjának a piaci árnál jóval alacsonyabb áron ad el BTC-t, az adóalap megállapításánál akkor is a piaci értékkel kell számolni. Szokásos piaci érték lehet például annak a kriptotőzsdének vagy váltónak a napi árfolyama, ahol a kriptovalutát korábban megszereztük.

Tipp: Ha bizonytalan vagy a részletekben, érdemes szakértőhöz fordulni a kriptovaluta-adóbevallás elkészítéséhez.

„Fekete doboz elv”
A szabályozás értelmében kizárólag azoknak az ügyleteknek az eredményét kell hozzáadni az adóalaphoz, amelyek nem kriptoeszközök közötti cserével záródnak – ez a gyakorlatban a „fekete doboz elv” alkalmazása.

Milyen ügyletek tartoznak ide?

• Amikor a tranzakció fiat valutában (pl. EUR, USD, HUF) kerül lezárásra.
• Amikor árut vagy szolgáltatást kriptovalutával fizetünk ki (például kriptós bankkártyával).
• Amikor nem kriptoeszközre cseréljük a kriptónkat (például gépjármű, bányászgép vásárlásakor).
• Ajándékozás, adományozás esetén az ajándékozónak nem kell bevételként feltüntetnie az átadott kriptovalutákat. A megajándékozott ugyanakkor nem tudja veszteségként elszámolni a kapott kriptó értékét. Viszont számolni kell az esetlegesen felmerülő 18%-os ajándékozási illetékkel.
• Ha kizárólag kriptovaluták között kereskedünk (például BTC-t altcoinra, stable coinra váltunk), akkor nincs adófizetési kötelezettség. Abban a pillanatban azonban, amikor fiat pénzt kapunk (akár a tőzsdén belüli átváltáskor), adófizetési kötelezettség jöhet létre.

Fontos egyszerűsítés: A magánszemélyeknek csak a nem kriptovaluták közti konverziókról kell nyilvántartást vezetniük (az adóbevalláshoz szükséges elszámoláshoz). Ez lényegesen megkönnyíti az adminisztrációt.

Kriptovaluta-kiadások
Kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként elszámolható:

• A tárgyévben vásárolt kriptó igazolt beszerzési költsége.
• A bányászat (kriptoeszköz előállítása) során felmerült igazolt költségek, beleértve a rendszer működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat (pl. névre szóló villanyszámla, bányászgép számla, adásvételi szerződés).
• Ha nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni értéket átruházva szereztük a kriptót, akkor a megszerzésére fordított igazolt költség számolható el (maximum a vagyoni érték aktuális piaci értékéig).
• Ha szolgáltatás nyújtásáért vagy munkáért cserébe kapunk kriptót (például a fizetésünket kriptóban kapjuk), akkor a bevételszerzés időpontjának szokásos piaci értéke.

A bevételek és kiadások szembeállítása
Az adóévben elért összes bevételt és az igazolt kiadásokat összegezni kell. A különbség adja a tárgyévi eredményt.

tárgyévi eredmény = bevételek – kiadások

Ha a tárgyévi eredmény pozitív, akkor jövedelemnek számít. Ezt forintban kell feltüntetni az éves szja-bevallás (164. sorában), és 15%-os adófizetési kötelezettség terheli. Ha a tárgyévi eredmény negatív (veszteség), akkor azt a következő években csökkentő tételként lehet figyelembe venni (az adókiegyenlítés szabályai szerint).

Példa a kriptovaluta-adózásra 2025-ben Magyarországon
Tételezzük fel, hogy 2024 elején valaki 1 millió forintért vásárol bitcoint, majd többféle kriptovalutába is átváltja, kamatoztatja, farmolja, és év végén 3 millió forintnak megfelelő összegért forintra váltja vissza. Ekkor 2 millió forint jövedelmet realizál (3 millió – 1 millió). A jövedelem 15%-a, azaz 300 ezer forint lesz az adó. Ezt a 2025-ben beadandó 24SZJA (2453) bevallásban kell feltüntetni és 2025. május 20-ig befizetni.

Nem akarsz ezzel foglalkozni? Bízd szakemberre a kriptós adóügyeidet – a cikk írója ebben is segíthet!

Kriptovaluta-adózás adóamnesztiája
A törvényi változások egyik kulcsfontosságú eleme az a 2022-es évtől alkalmazható adóamnesztia, amelynek keretében még mindig lehetőség nyílik az 5 éven belüli (adóügyileg nem elévült) korábbi kriptovalutaügyletek utólagos, kedvezményes 15%-os adókulcs melletti bevallására.

Ez a kedvezmény a 2018–2020 közötti időszak adózatlan jövedelmeire vonatkozik.

A 2018 előtti időszak jövedelmei már adóügyileg elévültek, 2021-re pedig nem alkalmazható a mostani adóamnesztia.

Miért fontos?

• Lehetőség nyílik a korábbi fiat → kriptó beszerzéseket is feltüntetni, és a korábban felmerült költségeket elszámolni.
• Ha a 2018–2020 közötti ügyleteidet úgynevezett „fekete dobozban” tartottad, azaz még nem váltottad vissza fiatra és veszteséges az egyenleg, ezt a veszteséget is érdemes lehet bevallani, mert később csökkentheti az újonnan keletkező jövedelmeidet.

Az adóamnesztia a 2022-es szja-bevallás (164. sor) kitöltése során volt elsőként igénybe vehető, de önellenőrzéssel vagy helyesbítéssel még pótolható, amennyiben ezt elmulasztottuk.

Kriptovaluta-adókiegyenlítés
Az adókiegyenlítés szabályai teszik lehetővé, hogy a korábbi években keletkezett veszteségeket vagy jövedelmeket három egymást követő adóévben szembe tudjuk állítani a következő évek eredményeivel.

Ha például 2022-ben és 2023-ban is 1-1 millió forint jövedelmet értünk el, és megfizettük a 2 × 150 000 forintnyi adót, de 2024-ben 1,5 millió forint veszteséget szenvedünk el, akkor a 2024. évi bevallásban kérhetjük vissza a 2022-ben megfizetett teljes, illetve a 2023. évi adó felét – összesen 225 000 forintot.

Ha inkább nem kérünk vissza adót, a 2024. évi veszteséget felhasználhatjuk a 2025 vagy 2026 évi jövedelmünk csökkentésére. A NAV azonban várhatóan ellenőrizheti az érintett éveket, ezért bonyolultabb esetekben javasolt szakértőhöz fordulni.

Az adókiegyenlítés feltüntetése

A bevallás 202–210. soraiban a 15%-os adó összegét (nem pedig az adóalapot) kell beírnunk minden érintett évre. A korábban nem vallott veszteségeket – amelyek nincsenek feltüntetve a korábbi bevallásban – nem ajánlott egyoldalúan figyelembe venni, mert a rendszer nem fogja összepárosítani őket. Ilyen esetben helyesbítsük először a korábbi évi bevallást, majd ezután alkalmazzuk az adókiegyenlítést.

Kis tételek adókedvezménye kriptovaluta-adózásnál
Ha egy adott ügyletből származó bevétel nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér 10%-át (2024-ben 26 680 Ft, 2025-ben 29 080 Ft), akkor ezt az ügyletet nem kell leadózni, feltéve, hogy:

• Egy napon csak egy ilyen ügyletet végzünk, és
• Ezeknek az ügyleteknek az éves összege nem lépi túl az éves minimálbér összegét (2025-ben 290 800 Ft).
• Ez a kedvezmény tehát évi kb. 290 800 Ft-ig adómentességet biztosít, és leginkább kriptós bankkártyás fizetéseknél tud érvényesülni (pl. Crypto.com, Ledger, Nexo kártyák). A napi tranzakciókat ekkor is nyilván kell tartani. A bizonylatok (tranzakciós előzmények, számlák) letölthetők a fizetési szolgáltatók felületéről.

A kriptovaluta-adózás nyilvántartása
Sokan kérdezik, hogy az adóbevallás elkészítésekor pontosan mit kell beküldeni a NAV-nak. A kriptós bevételekre és kiadásokra vonatkozóan kizárólag a 164-es, illetve a 202–210-es sorokat kell kitöltenünk a szja-bevallásban.

Az e-szja tervezetben ezeket a tételeket saját kezűleg kell módosítani vagy kiegészíteni.

A részletes nyilvántartásokat és bizonylatokat (trade history, számlák, adásvételi dokumentumok stb.) nem szükséges beküldeni, de meg kell őrizni őket az elévülési idő végéig. Ezekkel igazolhatjuk az adóalap megállapítását egy esetleges ellenőrzés során.

A legegyszerűbb, ha Excelben vezetjük a tárgyévi bevételek, kiadások és a realizált eredmény forintban számított összegét. Az egyes devizák (USD, EUR) forintra váltásához az MNB napi középárfolyamát érdemes használni.

Az adóbevallás beadásának módjai
Online, ügyfélkapus e-szja felületen kiegészítve a NAV által készített bevallástervezetet.

ÁNYK programon keresztül (2453-as nyomtatvány) benyújtva.

Határidő: 2025. május 20.
Idáig kell beküldenünk a 2024. évi szja-bevallásunkat és megfizetni az adót. Ha már beküldtük a tervezetet, de hibásan tüntettük fel a kriptós jövedelmeket, önellenőrzéssel vagy helyesbítéssel javíthatjuk a bevallást 5 éven belül.

Összegzés
A fentiek alapján reméljük, sikerült átfogó képet adni a 2025-ös kriptovaluta-adózásról. Ha további technikai kérdések merülnek fel az adóbevallás kitöltésével vagy az adminisztrációval kapcsolatban, javasoljuk, hogy keress fel egy kriptovaluták adózásában jártas könyvelőt vagy adótanácsadót a gördülékeny és jogszerű ügyintézés érdekében.